Stanisław Gądecki érsek a Lengyel Püspöki Konferencia nevében azzal a kéréssel fordult Ferenc pápához, hogy Szent II. János Pált avassa egyházdoktorrá és nyilvánítsa Európa védőszentjévé. Ezt a kérelmet támogatta Stanisław Dziwisz bíboros is 2019. október 22-én, az „Europa Christi” Mozgalom varsói kongresszusán. Minderről sajtóközleményben adtak hírt, mely a Vatican News portálon is megjelent. 

 
A közlemény szerint Gądecki érsek hangsúlyozta: a lengyel pápa döntései „megváltoztatták a pápaság arculatát, és befolyásolták Európa és az egész világ történelmét.” Mint hozzátette, Szent II. János Pál pápaságának azért is volt nagy sikere, mert jelentősen hozzájárult Európa egységének helyreállításához több mint ötven évig tartó megosztottság után, amelyet a vasfüggöny jelképezett. Stanisław Dziwisz bíboros, az „Europa Christi” Mozgalom kongresszusán mondott beszédében támogatta Stanisław Gądecki érsek Ferenc pápához intézett kérelmét. A bíboros – aki egyébként egykor II. János Pál személyi titkára volt – beszédében kifejtette: „II. János Pál gondolati világa abszolút modern, eredeti és kreatív, de ugyanakkor nemesen klasszikus. Wojtyła egyensúlyt teremtett a hagyomány és a modernség között és friss leheletet hozott az egyház életébe és ezáltal a kultúra, a politika és a tudomány egyetemes terébe. Ebből a szempontból a szent pápa valódi tanítóvá és egyházdoktorrá lett, így azoknak az európai értékeknek az alapvető őrzője, amelyek korunk civilizációjának elmozdíthatatlan alapját képezik”.

Európa hat védőszentje

Ha eredményes lenne a lengyel püspökök kezdeményezése, II. János Pál nem egyedül lenne Európa védőszentje – pontosan hat ilyen szentet tisztelünk eddig. És közülük ötöt éppen II. János Pál nevezett meg Európa védőszentjeként…

Európa első számú védőszentje Nursiai Szent Benedek, a nyugati (monasztikus) szerzetesség megalapítója. A római birodalom végső hanyatlása – és az ókori civilizáció szétesése – idején kivonult Rómából, a bűnös városból, majd társaival olyan életmódot és felfogást alakított ki, melynek alapelve („Imádkozz és dolgozz!” – „Ora et labora”) évszázadokon át iránymutató volt egy megújuló európai civilizáció számára. VI. Pál pápa 1964-ben nyilvánította őt Európa védőszentjének, hangsúlyozva, hogy elvei a modern korban is aktuálisak. Hozzátehetjük: válságokkal küszködő civilizációnkban most talán aktuálisabbak, mint valaha (XVI. Benedek pápánk névválasztásában is szerepe lehetett ennek).

Szent Cirill és Metód már II. János Pál pápa döntése nyomán, 1980-ban vált Európa védőszentjévé. A bizánci születésű testvérpár morvaországi missziójának köszönhetik a szláv népek a „cirillbetűs” írásmód első változatát, s az ily módon írásban rögzíthető szláv nyelvű imákat, szent iratokat. A szlávokon túlmutató jelentősége mindennek az, hogy ezzel megszűnt a „szent nyelvek” (héber, latin, görög) monopóliuma a vallásgyakorlásban: kimondatott, hogy minden nép a maga nyelvén, a maga kulturális közegében ápolhatja, építheti Istennel való kapcsolatát. Nyilvánvaló, hogy ennek is meghatározó szerepe van az európai vallási és kulturális élet alakulásában.

Majd’ két évtizeddel később, 1999-ben II. János Pál újabb három szenttel – ezúttal három női szenttel – toldotta meg Európa védőszentjeinek listáját. Sienai Szent Katalin a civakodó itáliai városállamok békítésében, valamint a pápának az avignoni fogságból Rómába való visszatérésében vállalt szerepet – lelki és erkölcsi erejét vetette latba a kőkemény gazdasági és hatalmi érdekekkel szemben. Svédországi Szent Brigitta férjes asszony volt, befolyásos család tagja, Katalinhoz hasonlóan a békéért és a keresztények egységéért munkálkodott. Miután Rómában elhunyt, és testét Svédországba szállították, ez a sok száz kilométeres temetési menet nagy hírű esemény – egyfajta európai demonstráció – volt. A zsidó családból származó Edith Stein bölcsésztudományi karrierjéről mondott le a szerzetesi hivatásért: Keresztről Nevezett Teréz Benedikta néven lépett be a karmelita rendbe. Filozófiai munkásságát ezután is folytatta, többek között a nők helyzete, illetve ezzel összefüggésben Szűz Mária példája foglalkoztatta. A nácik auschwitzi koncentrációs táborában halt meg.

Egyáltalán mit jelent az, hogy „védőszent”?

Abból lesz védőszent (latinul: patronus, illetve patrona), akit valamely csoport – nép, lakóhely, szakma stb. – égi oltalmazójának tekintenek, és ezt a pápai Szentszék jóváhagyja. A választás értelemszerűen olyanokra esik, akik az adott csoport ügyében „illetékesnek” tekinthetők. Szent Balázsról például azt tartja a legenda, hogy csodás módon megmentett egy halszálka miatt fuldokló gyermeket – a néphit szerint így vélhetően egyéb torokbajokhoz is „ért”, ezért lett ő a torokbajokban (s különösen az egykor hírhedt torokgyík betegségben) szenvedők védőszentje. Kétségtelenül megmosolyogtató ez a fajta naiv – egyszerű összefüggéseket látó – szemlélet. Ám mögötte az a nagyon is komoly és helytálló felfogás van, hogy a szentek – bár földi életük véget ért – változatlanul élő tagjai közösségünknek; miért ne fordulhatnánk hozzájuk ügyes-bajos dolgainkban?

Miért ne fordulhatnánk tehát gondokkal küszködő mai Európánk ügyében azokhoz a szentekhez, akik a maguk korában az európai ügyek-bajok terheinek cipeléséből részt vállaltak? Nyilvánvalóan ilyen volt Szent II. János Pál pápa is – nagyon jó ötletnek tűnik tehát, hogy őt is Európa védőszentjének tiszteljük, a sorban a hetedikként.