A közösségi oldalakat is bejárta ez a kedves kis betlehem, melyre a pápa is felhívta a figyelmet: József tartja a kezében a – feltehetően álmából felriadt – Kisjézust, miközben Mária fáradtan alszik. Az ábrázolás különlegessége és nagy érdeme, hogy egyrészt bemutatja a Szent Család tagjait összekötő gyengéd, egymásra figyelő szeretetkapcsolatot, másrészt – ami még fontosabb – mintegy főszerephez juttatja azt a Szent Józsefet, aki pedig valamiképpen mindig, minden történetben és minden ábrázoláson a háttérbe van szorítva.

Érdemes egyszer (vagy többször) úgy újraolvasnunk az evangéliumi szövegeket, hogy megpróbáljuk József szemével látni és értelmezni a történteket.

Erre teszünk kísérletet a szentek életéről szóló – főként gyermekes családoknak szánt – könyvsorozatunk új, előkészületben lévő kötetében, ahol önálló fejezet mesél József életéről. Ebből is meggyőződhetünk róla, hogy Szent József valóban nagyon jó fej: nem csupán az éjszaka felébredő Kisjézust ringatta, hogy Mária nyugodtan pihenhessen (mint a fenti kép mutatja), hanem mindvégig helyt állt abban a nem könnyű feladatban, amit az Úristen adott neki: kételyek között és békességben, üldöztetésben és csendes munkálkodásban egyaránt. A háttérben áll, és nem látványos szereplő, mégis igazi hős: méltán lehet példaképe ma is minden fiúnak és férfinak.

Íme néhány bekezdés a Szent Józsefről szóló történetünk elejéről:

Amikor Jézus, az Isten Fia emberi alakban megszületett ezen a világon, az Úristen mindjárt egy erős, igaz lelkű férfiembert is állított mellé, hogy legyen, aki gondoskodik róla, amíg kicsi és gyámoltalan. Józsefnek hívták ezt a derék férfit. Názáret városában élt, ácsmesterként kereste a kenyerét.

Ám valamivel mégis több volt, mint egyszerű mesterember, mert a zsidó nép régi nagy uralkodójának, Dávid királynak volt az egyik kései leszármazottja. Józsefnek már nem jutott semmi a régi királyok hatalmából és gazdagságából, és sosem kérkedett előkelő őseivel. De okos és tanult ember volt, ismerte a zsidók Szent Írásait. Tudta azt is, hogy a zsidók az Úristen Választott Népe, és hogy Dávid király családjából kerül majd ki a Messiás, akit az Úristen elküld az ő népéhez.

József tehát csendesen és dolgosan élte mindennapjait, de közben eszében tartotta, hogy készen kell állnia: ha az Úristen feladatot ad neki, akkor meg kell tennie, ami a kötelessége. És el is jött az idő, amikor megkapta ezt a feladatot. Maga Gábor arkangyal jött el hozzá a Mennyországból, hogy elmondja neki. Nem is egyszer, hanem többször is találkozott vele…

Volt ugyanis Józsefnek egy szép fiatal menyasszonya, akit Máriának hívtak. Szerető szívű, tiszta lelkű leány volt. Amikor egyszer magukra maradtak, s bizalmasan beszélgetni tudtak, Mária így szólt:

– Történt velem valami nagyon csodálatos, és ezt el kell mondanom neked, József, akár elhiszed, akár nem. Egy este, amikor otthon imádkoztam, megjelent előttem egy angyal. Hófehér volt a ruhája, és a fénye egészen betöltötte a szobámat. Nagyon megijedtem, de ő megnyugtatott, és azt mondta: „Új élet születik a szíved alatt, fiad lesz, akit Jézusnak fogsz hívni. Ő lesz a Messiás, a magasságbeli Úristen Fia.” Aztán még azt is elmondta az angyal: „A Szentlélek száll majd rád, az ő ereje ad életet benned a magzatnak.” S én már érzem is, hogy növekszik bennem ez az új élet…

Józsefnek elakadt a lélegzete, amikor mindezt meghallgatta.

– Ó, Mária, milyen különös történet ez… Tudom, hogy te mindig igazat mondasz nekem, de mégis, ez olyan hihetetlen…

– Igen, hihetetlen, de mégis igaz – válaszolta Mária. – Csoda történt, eljött a Messiás ideje. Nagyszerű küldetést kaptunk az Úristentől. Legalábbis én – tette hozzá szomorúan, amikor József arcára nézett, és látta, hogy az nem tud hinni neki.

József lehajtott fejjel, gondterhelten tért vissza a házába, ahol a műhelye is volt. Szótlanul dolgozott egész nap, és este kétségek közt tért nyugovóra.

Álmában megjelent neki Gábor arkangyal. Így szólt hozzá:

– József, ne félj attól, hogy feleségül vedd Máriát. Hiszen minden úgy igaz, ahogy elmondta neked: fiút szül majd, akit Jézusnak fogsz nevezni. Ő lesz a Messiás, akit oly régóta vár az Úr Választott Népe.

Amikor József másnap felébredt, első dolga volt, hogy szaladt Máriához, és nagy lelkendezve elmesélte neki, milyen álmot látott. Megölelték egymást, úgy örvendeztek, hogy most már egyetértésben és szeretetben tudják megtenni mindazt, amit az Úristen vár tőlük. Amint tehették, össze is házasodtak, örök hűséget fogadtak egymásnak.

(Folytatás a Jézus barátai című könyvben.)

Ha szeretne a könyvről többet megtudni, vagy értesülni a megjelenésről, akkor KATTINTSON IDE >>