1956 után a budapesti amerikai nagykövetség Szabadság téri épületében közel 15 évig élt menekültként Mindszenty József bíboros – a puszta jelenléte provokáció volt a kommunista diktatúra számára, mely különféle diplomáciai erőfeszítésekkel próbálta eltávolíttatni a hercegprímást. Mivel töltötte az idejét másfél évtizedes bezártságában? Erről szól egy most megjelent könyv.
A Külgazdasági és Külügyminisztériumban konferencia keretében mutatták be Deák András Miklós – Somorjai Ádám OSB – Zinner Tibor Menedékben – Amerikai diplomaták Mindszenty bíborosról 1957–1970 című könyvét október 16-án. A kötet Mindszenty József bíborosnak a budapesti amerikai nagykövetségen töltött éveit dolgozza fel. A konferenciáról a Magyar Kurír közöl hosszabb tudósítást.
Mint ismeretes Mindszenty József bíboros, hercegprímás 1956. november 4-én – amikor a szovjet fegyveres erők felújították támadásukat a magyar nép ellen – menedéket kért a budapesti amerikai követségen. Az Egyesült Államok kormánya sürgős humanitárius alapon menedéket biztosított a bíborosnak, aki egészen 1971. szeptember 28-áig tartózkodott a Szabadság téri épületben.
„David B. Cornstein, az Egyesült Államok budapesti nagykövete elmondta, egyetlen beszámoló sem lehet teljes anélkül, hogy ne említené előkelő helyen Mindszenty József bíborosnak a budapesti amerikai nagykövetségen eltöltött tizenöt évét. A hercegprímás számára menedékül szolgáló ikonikus épület a főváros központjában található Szabadság téren áll, és 1900-as átadása óta mindig a szabadság jelképeként tekintettek rá. Mindszenty bíboros hős volt, aki a nemzeti függetlenség és az emberi méltóság melletti, megalkuvást nem ismerő kiállást testesítette meg a könyörtelen elnyomás idején, mind a nyilas, mind a kommunista rémuralom alatt” – olvasható a Magyar Kurír tudósításában, mely így folytatódik:
„Donald B. Kursch nyugalmazott amerikai diplomata felidézte, hogy személyesen is ismerte Mindszenty Józsefet. 1971-ben, fiatalemberként került a budapesti amerikai nagykövetségre mint konzul, és egy élő legendával találkozott itt. A diplomata visszaemlékezett, hogy esténként a hátsó udvarban sétáltak Mindszentyvel, aki testében törékeny volt, de lélekben óriás, valódi magyar patrióta. Akkoriban már intenzív tárgyalások zajlottak az amerikaiak és a Vatikán között arról, hogyan érhetne véget a hercegprímás hosszú száműzetése. Korábban már a II. vatikáni zsinat során felmerült, hogy külföldre viszik Mindszenty József emlékiratait. A bíboros végül 1971. szeptember 28-án kénytelen volt elhagyni a nagykövetséget és Bécsbe távozni. Donald Kursch fotót készített róla, kikísérte. Csaknem két évtizeddel később pedig az a megtiszteltetés érte, hogy részt vehetett a bíboros, hercegprímás holttestének az esztergomi bazilikába történő hazaszállításában.”
A tudósítás többek között ismerteti Ólmosi Zoltán történész, a Magyar Nemzeti Levéltár kutatója előadását is: „A történész főleg arról beszélt, hogyan jelenik meg Kádár János és Mindszenty József a források tükrében. Egyértelmű volt, hogy a bíboros mindvégig ugyanolyan törvénytelennek ítélte Kádár rendszerét, mint 1956–57-ben. Az MSZMP KB főtitkára pedig jogosnak tartotta a hercegprímás életfogytiglani börtönbüntetését, mondván, hogy az államrend ellen lázított, ezért szóba sem jöhetett, hogy ő is amnesztiát kaphasson 1963-ban. Kádár János ugyanakkor elismerte, hogy míg Mindszenty börtönbe vetése helyes volt, Grősz József kalocsai érseké nem. A főtitkár mindenképpen el akarta kerülni, hogy a bíboros vértanú legyen, hogy „mártírkoszorú” díszelegjen a fején. Többször kijelentette, hogy Mindszenty nem probléma; kormányának tagjai pedig „halott ember”-ként beszéltek a hercegprímásról.
Ólmosi Zoltán szerint a források alapján megállapítható: bezártsága ellenére Mindszenty József tudott világpolitikai összefüggésekben gondolkodni, de a Kádár János okozta szenvedéseitől nehezen tudott elvonatkoztatni: 1948-as letartóztatásának és 1949-es elítélésének idején ő volt ugyanis a belügyminiszter. Kádár alakja súlyosabb volt a bíboros szemében, mint az egész kommunista rendszer abnormalitása. Ephialtésszel, a perzsák ellen harcoló thermopülai hősök elárulójával azonosította, első számú zsarnoknak nevezte, aki még belügyminiszterként rendkívüli szorgalommal törekedett arra, hogy megrövidítse az életét. Kádár a megtestesült gonosz volt Mindszenty számára.”
A Magyar Kurír tudósítása >>
A kép forrása: terrorhaza.hu
