A Vatikán jóváhagyta, hogy Árpád-házi Szent Erzsébet legyen Kassa védőszentje – jelentette be Bernard Bober kassai érsek és a város vezetése. Az ünnepélyes kihirdetés november 17-én lesz a Szent Erzsébet-székesegyházban – adta hírül a ma7.sk portál. 

Imre királyfi azok közé tartozik, akikről valós történelmi alakként nagyon keveset tudunk, szentként azonban határozott karaktert és eszményt jelenít meg. Szabad-e ilyen esetben kitalált történettel kikerekíteni a legendáját? Szerintünk igen.

„A szentek Krisztus ügyének képviselői a világban, nem a maguk ügyét, elképzelését, érdekét kívánták előmozdítani, hanem Isten országának növekedéséért fáradoztak. Azt a munkát folytatták a maguk korában, amelyet egykor Krisztus elkezdett” – írja Horváth István Sándor atya Mindenszentek napjára küldött evangéliummagyarázatában.

Ha azokat nevezzük szenteknek – márpedig azokat nevezzük –, akikről az Egyház nagy bizonyossággal állítja, hogy a mennyországba jutottak, akkor a Jobb Latornak kiemelt helye van a szentek hosszú sorában, hiszen vele személyesen Jézus közölte: „még ma velem leszel a paradicsomban”. A róla elnevezett új templomnak nem csak az épületén, hanem az építés történetében is találhatunk figyelemre méltó különlegességet.

A finom arányokkal, nemes anyagból alkotott, alig egy méteres kis márványszobor Szűz Máriát ábrázolta. A korabeli fotókról is kitűnik, a maga egyszerűségében mennyire kecses és szűzies a megformált nőalak, ugyanakkor mennyire anyáskodó az a mozdulat, ahogy a Szent Koronát a kezében tartja. Mintha egy természetes gesztussal éppen most vette volna át Szent István királyunktól, de klasszikus kéztartása a gyermekét tartó-védő édesanyáé…

1956 után a budapesti amerikai nagykövetség Szabadság téri épületében közel 15 évig élt menekültként Mindszenty József bíboros – a puszta jelenléte provokáció volt a kommunista diktatúra számára, mely különféle diplomáciai erőfeszítésekkel próbálta eltávolíttatni a hercegprímást. Mivel töltötte az idejét másfél évtizedes bezártságában? Erről szól egy most megjelent könyv.

Szent Ferenc életfelfogásában az a lenyűgöző (többek között persze), hogy radikális szegénysége nem párosult semmiféle társadalomfelforgató forradalmisággal. Saját életében fölösleges fényűzésnek tartotta azt is, hogy szilárd falú házban lakjon, de nem kifogásolta a – végső soron Krisztust dicsőítő – egyházi pompát. Erős jelkép a híres találkozása III. Ince pápával, ahogy átöleli egymást a rongyos kis szerzetes és a nagy hatalmú egyházfő. Ez látható Kállai Nagy Krisztina fenti grafikáján, és erről szól az alábbi részlet A keresztény Európa szentjei című könyvből.

Ezeket a történeteket egy hétéves kisfiúnak olvastam föl, én, a hetvenéves. A kisfiú tágra nyílt szemmel figyelt. Szeméből azt olvastam ki, hogy mindazt, amit a szentekről hallott, benső világa legmélyebb rétegébe raktározta. Tudom teljes bizonyossággal, hogy megszületett benne a döntés: „szent akarok lenni”.

Ajánlom a felnőtteknek, hogy ők is így olvassák a szentek életét annak a kisgyereknek, akik ők voltak valaha. Vizsgálják meg, él-e még bennük az a kisgyerek! „Ilyeneké a mennyek országa.”

Ha pedig olyan kisgyereknek olvassák a szentek életét, aki nem bennük él, hanem előttük ül, akkor tudatosítsák magukban: a gyermekek nem infantilisak, csak egy felnőtt tud infantilis lenni.

Ezek a történetek, ahogy itt meg vannak fogalmazva, nem tekintik a gyermeket infantilis lénynek. Nem gügyögnek, nem selypítenek, nem „szállnak le” a gyerek – úgymond – gyerekes szintjére, mégis neki szólnak.

A kötet különlegessége, hogy a keresztény gyökereken nyugvó Európa szentjeit a mai gyerekek számára is szerethető, hús-vér alakokként mutatja be, felhívva a figyelmet arra is, hogy hol tudják felkeresni a rájuk emlékeztető épületeket, tárgyakat.

A kötetben tizenkét történet található középkori nagy szentjeink életéről, Európa keresztény kultúrájának mindmáig meghatározó alakjairól. Egyúttal történetek azokról az eszményekről, amelyek Európát kereszténnyé tették: a lovagiasságról és a munka becsületéről, a hitről és az értelemről, a felelősségről és a leleményességről, az alázatról és a bátorságról, a hűségről és a szabadságról…

Ajánljuk minden olyan családnak, ahol még fontosnak tartják, hogy a felnövekvő nemzedék megismerje ezeket az eszményeket!

A könyvhöz Barsi Balázs atya írt előszót, a művészi illusztrációkat Kállai Nagy Krisztina készítette.

Sokan arra várnak, hogy a papok, a szerzetesek, a püspökök mondják el Isten üzenetét, hogy ők közvetítsenek az ég és a föld között! Biztos, hogy nekünk, papoknak jólesik ez a bizalom, de ha a népünk vagy az emberiség történetét nézzük, azt láthatjuk, hogy Isten nagyon ritkán szól, üzen az ő népének a szolgálati papságon keresztül. Az ószövetségi próféták közül is csak egy volt a papi rendből, de az Újszövetség szentjeinek is csak nagyon kis százaléka volt pap vagy püspök. Az évezredek során Isten nagyon sokszor olyan embereket szólított meg, fogott kézen és vezetett hihetetlen magasságokba, hogy általa megáldja az egész emberiséget, akik nem hogy nem tanultak teológiát, hanem legtöbbször egyszerű környezetből jöttek!