Stanisław Gądecki érsek a Lengyel Püspöki Konferencia nevében azzal a kéréssel fordult Ferenc pápához, hogy Szent II. János Pált avassa egyházdoktorrá és nyilvánítsa Európa védőszentjévé. Ezt a kérelmet támogatta Stanisław Dziwisz bíboros is 2019. október 22-én, az „Europa Christi” Mozgalom varsói kongresszusán. Minderről sajtóközleményben adtak hírt, mely a Vatican News portálon is megjelent. 

A Vatikán jóváhagyta, hogy Árpád-házi Szent Erzsébet legyen Kassa védőszentje – jelentette be Bernard Bober kassai érsek és a város vezetése. Az ünnepélyes kihirdetés november 17-én lesz a Szent Erzsébet-székesegyházban – adta hírül a ma7.sk portál. 

Imre királyfi azok közé tartozik, akikről valós történelmi alakként nagyon keveset tudunk, szentként azonban határozott karaktert és eszményt jelenít meg. Szabad-e ilyen esetben kitalált történettel kikerekíteni a legendáját? Szerintünk igen.

„A szentek Krisztus ügyének képviselői a világban, nem a maguk ügyét, elképzelését, érdekét kívánták előmozdítani, hanem Isten országának növekedéséért fáradoztak. Azt a munkát folytatták a maguk korában, amelyet egykor Krisztus elkezdett” – írja Horváth István Sándor atya Mindenszentek napjára küldött evangéliummagyarázatában.

Ha azokat nevezzük szenteknek – márpedig azokat nevezzük –, akikről az Egyház nagy bizonyossággal állítja, hogy a mennyországba jutottak, akkor a Jobb Latornak kiemelt helye van a szentek hosszú sorában, hiszen vele személyesen Jézus közölte: „még ma velem leszel a paradicsomban”. A róla elnevezett új templomnak nem csak az épületén, hanem az építés történetében is találhatunk figyelemre méltó különlegességet.

A finom arányokkal, nemes anyagból alkotott, alig egy méteres kis márványszobor Szűz Máriát ábrázolta. A korabeli fotókról is kitűnik, a maga egyszerűségében mennyire kecses és szűzies a megformált nőalak, ugyanakkor mennyire anyáskodó az a mozdulat, ahogy a Szent Koronát a kezében tartja. Mintha egy természetes gesztussal éppen most vette volna át Szent István királyunktól, de klasszikus kéztartása a gyermekét tartó-védő édesanyáé…

1956 után a budapesti amerikai nagykövetség Szabadság téri épületében közel 15 évig élt menekültként Mindszenty József bíboros – a puszta jelenléte provokáció volt a kommunista diktatúra számára, mely különféle diplomáciai erőfeszítésekkel próbálta eltávolíttatni a hercegprímást. Mivel töltötte az idejét másfél évtizedes bezártságában? Erről szól egy most megjelent könyv.

Szent Ferenc életfelfogásában az a lenyűgöző (többek között persze), hogy radikális szegénysége nem párosult semmiféle társadalomfelforgató forradalmisággal. Saját életében fölösleges fényűzésnek tartotta azt is, hogy szilárd falú házban lakjon, de nem kifogásolta a – végső soron Krisztust dicsőítő – egyházi pompát. Erős jelkép a híres találkozása III. Ince pápával, ahogy átöleli egymást a rongyos kis szerzetes és a nagy hatalmú egyházfő. Ez látható Kállai Nagy Krisztina fenti grafikáján, és erről szól az alábbi részlet A keresztény Európa szentjei című könyvből.

Ezeket a történeteket egy hétéves kisfiúnak olvastam föl, én, a hetvenéves. A kisfiú tágra nyílt szemmel figyelt. Szeméből azt olvastam ki, hogy mindazt, amit a szentekről hallott, benső világa legmélyebb rétegébe raktározta. Tudom teljes bizonyossággal, hogy megszületett benne a döntés: „szent akarok lenni”.

Ajánlom a felnőtteknek, hogy ők is így olvassák a szentek életét annak a kisgyereknek, akik ők voltak valaha. Vizsgálják meg, él-e még bennük az a kisgyerek! „Ilyeneké a mennyek országa.”

Ha pedig olyan kisgyereknek olvassák a szentek életét, aki nem bennük él, hanem előttük ül, akkor tudatosítsák magukban: a gyermekek nem infantilisak, csak egy felnőtt tud infantilis lenni.

Ezek a történetek, ahogy itt meg vannak fogalmazva, nem tekintik a gyermeket infantilis lénynek. Nem gügyögnek, nem selypítenek, nem „szállnak le” a gyerek – úgymond – gyerekes szintjére, mégis neki szólnak.

A kötet különlegessége, hogy a keresztény gyökereken nyugvó Európa szentjeit a mai gyerekek számára is szerethető, hús-vér alakokként mutatja be, felhívva a figyelmet arra is, hogy hol tudják felkeresni a rájuk emlékeztető épületeket, tárgyakat.

A kötetben tizenkét történet található középkori nagy szentjeink életéről, Európa keresztény kultúrájának mindmáig meghatározó alakjairól. Egyúttal történetek azokról az eszményekről, amelyek Európát kereszténnyé tették: a lovagiasságról és a munka becsületéről, a hitről és az értelemről, a felelősségről és a leleményességről, az alázatról és a bátorságról, a hűségről és a szabadságról…

Ajánljuk minden olyan családnak, ahol még fontosnak tartják, hogy a felnövekvő nemzedék megismerje ezeket az eszményeket!

A könyvhöz Barsi Balázs atya írt előszót, a művészi illusztrációkat Kállai Nagy Krisztina készítette.